Niall
Napok múltán is velem volt Liam és tudtam, hogy ezzel még ehy ideig, igy is leszünk, de ez engem egy pillanatig sem zavart. Örültem, hogy bármikor odamehetek hozzá, megölelhetem, megcsókolhatom, meg ilyenek, de tudtam, hogy ez nem fog örökké igy lenni, csak reménykedtem benne, hogy ez apillanat nem fog hamar eljönni. De amint elkezdődött a suli, rossz állapota lett a kapcsolatunknak.
Reggel még tök boldogan készülődtünk össze, váltottunk is pár édes csókot, de ez a suliban elmaradt.Liam mintha tudomást sem vett volna rólam, úgy ment el mellettem egész nap. Néha rám mosolygott, de ennyi volt az egész és mikor közeledni akartam hozzá, mintha észre sem vett volna és tovább állt. A negyedik óra körül jártunk azt hiszem, mikor ezen gondolkoztam és a tanár észre is vette, hogy nagyon nem figyelek ré, amit persze szóvá is tett az a szipirtyó.
-Mrs. Horan. Megismételné amit pár másodperccel ezelőtt mondtam?-persze fogalmam sem volt arról, hogy mit mondott, gy csak motyogtam valamit, mire a tanár felkapta a fejét és elég ijesztően nézett. A vér meghült az ereimben, mikor láttam, hogy majd kiesnek a szemei a helyéről, úgy les rám, ezért jobbank gondoltam, ha megszólalok, rendesen.
-Elnézést tanárnő, de nem hallottam.-nyögtem erőtlenül, mert vártam, hogy mikor csap fejbe a nyelvével, mert úgy nézett ki a dülledt szemeivel, mint valami kaméleon, vagy ilyenek. És azokról mindenki tudja, hogy a nyelvükkel vadásszák le az áldozatukat, aki ebben az esetben én voltam. Megelégelte a nő a szemtelenségemet, ezért kizavart az osztályból. Fogalmam sincs ezen Ő mit tart szemtelenségnek, de gondoltam nem teszem szóvá, mert az igazgatóiban kötök ki, igy csak leültem a terem ajtajával szembeni folyosó falhoz. Elővettem egy tollat és egy papirt, amire rajzolgatni kezdtem, de ez nem ment valami hú de jól, igy inkább dalszöveget irtam. Ebben legalább több tehetségem volt és ha ügyesen fogalmazom meg a szavakat, talán még egy rendes dallamot is össze tudok hozni rá.
Ezekből a gondolataimból a csengő hangos berregése rántott ki és épp felálltam, mikor Liambe ütköztem. Mosolyogva mondtam neki egy "bocs"-ot, de mintha meg sem hallotta volna, vagy nem vette volna észre, hogy neki mentem, elment mellettem. Na nekem ebből elegem lett a mai napra és az első kezembe lévő tárgyat hozzávágtam. Ez a tárgy a tollam volt, ami a nyakának ütődött, majd ahogy visszapattant a fenekét is érte az ütés.
-Mi a fasz bajod van ma velem Payne? Azt hittem jól meg vagyunk!-mondtam olyan hangosan, hogy körülbelül az egész folyosó hallotta, na meg a fél tanári kar is, de úgy tűnt senkit sem érdekel különös képpen, mert hamar tovább álltak.
Liam
Reggel a készülődés közben jutott először az eszembe mégis, hogy fog ez tovább folytatódni a suliban? Hisz ott senki nem tud még rólunk és ha kiderül gondolom, hogy nem lesz kis hátszele a dolognak. Eddigi itt tartózkodásom alatt egyszer sem hallottam egy buzi párról sem a suliban sem a városban ahol lakunk. Bár, kitudja lehet, hogy csak iszonyatosan jól rejtegetik eztaz egész dolgot. A suliba érve Louis és a mi kis bandánk rögtön körém gyűltek és a szünetemről kérdeztek amire mi mást mondhattam volna egy "jó" szónál?? Tekintetemmel egy-egy pillanatra követtem Niall útját de amilyen gyorsan megtaláltam olyan gyorsan el is vesztettem a minket körülvevő tömeg miatt. Mit ne mondja Louis és a többiek hihetetlenül hiresek a suliban és legfőképp a csajok körében. A nap folyamán állandóan cssak rajtam és Niall-on gondolkodtam de nem tudtam semmi normálisat kigondolni hiszen mi lenne jó mindenkinek? Szerintem erre a dologra nincs értelmes válasza senkinek de ez se mehet tovább, hogy egész nap kerülgetem Niall-t és soha nem szólók hozzá csak otthon. Egy idő után biztos meg fogja ezt unni de ezt a napot már birjuk ki aztán otthon tiszta fejjel kitalálok valamit. Aha,persze mert pont amikor lenyugszom kell a bonyodalom. Amint, kinyitottam osztálytermünk ajtaját egy lábban botlottam meg méghozzá nem is máséba...Niall izmos és szexi lábaiba. Tekintetm viszonylag hamar eltudtam kapni róla amikor is valami megcsipte a nyakam de amint, odanyúltam már seggem hátsó feléről pattant tovább a föld irányába,és hangos kiabálásra lettem figyelmes. Jó lehet, hogy értelmes szöveg volt de a fülemben csengő vértől és a hirtelen vérnyomás növekedéstől kissé szédülni kezdtem szóval nem elitélni. Körülöttem mindenki egy valaki felé nézet...Niall irányába. Tudhattam volna, hogy csinálni fog valamit. Ő nem olyan aki nem birja ki a kellő törődésés bizonyos dolgok megmagyarázása nélkül. Louis hangosan nevetett mellettem hisz nem igazán szereti Niall-t és a bunkózó viselkedését. Nem is tudom, hogy mondhatnám neki el ezt az egészet....vagy engem utálna meg vagy egyszerűen mindkettőnket. Mondjuk ez jobb megoldás lenne inkább utáljon kettőnket, mint csak az én barátomat akinek odaadtam a szivem ami természetesen most erre a napra egy kalitkába lett zárva...sok lakattal, hogy még csak véletlenül se nyitódjon ki. A társasággal együtt a kijárat felé sodróttunk...szóval vége a sulinak és ezzel együtt szembe kell néznem a rengeteg kérdéssel amit Nialler-től fogok kapni a mai napért. Hozzáteszem, jogosan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése